Könyvvizsgálat – gazdálkodó szervezetek részére
 

 

Könyvvizsgálat keretében a Magyar Könyvvizsgálói kamara szakmai protokollját betartva végezzük az elemző eljárásokat, melynek során bizonyosságot kívánunk szerezni arról, hogy a társaságról alkotott kép pénzügyi és számviteli vonatkozásban megbízható és valós.
A könyvvizsgálat jellegénél fogva egyfajta garanciát jelent a társaság törvényes működéséért. Ennél fogva a könyvvizsgáló tevékenysége egyaránt fontos lehet a gazdasági társaság tagjainak, illetve üzleti partnereinek, hitelezőinek is.

A könyvvizsgálói szolgáltatás keretében vállaljuk:

  • Éves beszámoló, egyszerűsített éves beszámoló felülvizsgálatát, a vizsgálatról könyvvizsgálói jelentés kibocsátását
  • Átalakulások könyvvizsgálatát
  • EVÁ-ból, KATÁ-ból, KIVÁ-ból a számviteli törvény hatálya alá visszatérő vállalkozások nyitó mérlegének könyvvizsgálatát
  • Társasházak gazdasági ellenőrzésének segítését, könyvvizsgálatát

Jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálatot kizárólag a Magyar Könyvvizsgálói Kamarában bejegyzett könyvvizsgáló, illetve nyilvántartásba vett könyvvizsgáló társaság végezhet. Kamarai nyilvántartási számunk egyéni cégként: 003148, Molnár Ilona tagsági száma: 003336.
Szakmai felelősségbiztosítással rendelkezünk.

A gazdálkodó szervezetek részére a kötelező könyvvizsgálatot a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény írja elő.
Ilyen kötelezettség esetén a könyvvizsgáló személyéről és mandátumának időtartamáról a taggyűlés dönt, az adatokat a cégnyilvántartásba is be kell jegyeztetni. A könyvvizsgálót az üzleti év mérlegfordulónapja előtt meg kell választani.
Ha könyvvizsgálót választ vagy bíz meg a gazdálkodó, akkor a könyvvizsgálatot a mandátum lejártáig akkor is el kell végezni, ha az nem kötelező.
A könyvvizsgálat célja annak megállapítása, hogy a vállalkozó által az üzleti évről készített éves beszámoló, egyszerűsített éves beszámoló a számviteli törvény előírásai szerint készült, és ennek megfelelően megbízható és valós képet ad a vállalkozó vagyoni és pénzügyi helyzetéről, a működés eredményéről.

A számviteli törvény 155. §-a értelmében:
(2) Kötelező a könyvvizsgálat - a (3) bekezdésben foglaltak kivételével - minden kettős könyvvitelt vezető vállalkozónál. Minden olyan esetben, amikor a könyvvizsgálat e törvény vagy más jogszabály előírásai szerint nem kötelező, a vállalkozó dönthet arról, hogy a beszámoló felülvizsgálatával könyvvizsgálót bíz meg.
(3) Nem kötelező a könyvvizsgálat, ha az alábbi két feltétel együttesen teljesül:
a)  az üzleti évet megelőző két üzleti év átlagában a vállalkozó éves (éves szintre átszámított) nettó árbevétele nem haladta meg a 200 (2014-től 300) millió forintot, és
b) az üzleti évet megelőző két üzleti év átlagában a vállalkozó által átlagosan foglalkoztatottak száma nem haladta meg az 50 főt.
(4) Jogelőd nélkül alapított vállalkozónál - a (3) bekezdésben foglaltak alkalmazásakor -, ha az üzleti évet megelőző két üzleti év egyikének vagy mindkettőnek az adatai hiányoznak vagy csak részben állnak rendelkezésre, akkor a tárgyévi várható adatokat és - ha van - a megelőző (első) üzleti évi (éves szintre átszámított) adatait kell figyelembe venni.
(5) A (3) bekezdésben foglaltakat nem alkalmazhatja:
a) az a kettős könyvvitelt vezető vállalkozó, ahol a könyvvizsgálatot jogszabály írja elő,
b) a takarékszövetkezet,
c) a konszolidálásba bevont vállalkozás,
d) a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe,
e) az a vállalkozó, amelyik a 4. § (4) bekezdése szerint - a megbízható és valós kép érdekében - a kivételes esetben eltér a törvény előírásaitól.
(5a) A (3) bekezdésben foglaltakat nem alkalmazhatja a tárgyévi üzleti évet követő üzleti évben a vállalkozó, ha a tárgyévi üzleti év mérlegfordulónapján 10 millió forintot meghaladó, 60 napnál régebben lejárt - az adózás rendjéről szóló törvény szerinti - köztartozása van.

Kötelező a könyvvizsgálat átalakulás esetén is.
A számviteli törvény értelmében:
136. § (9) A vagyonmérleget (mind a vagyonmérleg-tervezetet, mind a végleges vagyonmérleget) és az azt alátámasztó vagyonleltárt (mind a vagyonleltár-tervezetet, mind a végleges vagyonleltárt) könyvvizsgálóval kell ellenőriztetni. Az átalakulás számviteli bizonylata a könyvvizsgáló által hitelesített vagyonmérleg.

Kötelező a könyvvizsgálat az EVA, KATA, KIVA törvények hatálya alól kikerülő, a számviteli törvény hatálya alá visszakerülő (előzőleg bevételi nyilvántartást vezető) gazdálkodóknak.
A számviteli törvény értelmében:
2/A. § (4) Az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló, illetve a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló törvény hatálya alól e törvény hatálya alá átkerült (visszakerült), (1) bekezdés szerinti jogi személyiség nélküli gazdasági társaságnak, valamint egyéni cégnek - tételes leltározással alátámasztott - leltár alapján nyitó mérleget kell készítenie. A nyitó mérlegbe az eszközöket piaci értéken, a kötelezettségeket a ténylegesen fizetendő, a céltartalékokat a számított, a törvény előírásainak megfelelő összegben, a saját tőkét az eszközök és a kötelezettségek (ideértve a céltartalékokat is) különbözetének összegében kell figyelembe venni. A nyitó mérlegbe felvett eszközök és források értékének valódiságát könyvvizsgálóval kell ellenőriztetni.

 

 

Könyvvizsgálat – Társasházak részére

 

Társasházak esetében elengedhetetlen, hogy a ház pénzügyei rendezettek, átláthatóak legyenek, a ház ne egyik napról a másikra éljen, stabilan gazdálkodjon, legyen jövőképe, hogy ennek megfelelően tudjon dönteni a tartalékok képzéséről, a kötelezettségek vállalásáról, a jövőbeni munkák ütemezéséről.
Egy társasház vizsgálata módszereiben nem hasonlít a klasszikus értelemben vett könyvvizsgálathoz. A társasház sajátosságai miatt fontos, hogy a könyvvizsgáló (gazdasági ellenőrzést segítő személy) ismerje a társasházakra vonatkozó jogszabályi környezetet, a könyvvezetés módját, a beszámolók sajátosságait, átlássa a pénzügyi kimutatásokat és pénzügyi terveket, tudja, hogy ezeket hogyan kell összeállítani, tudja, mi az Alapító Okirat, SZMSZ, SZVB……

Társasházkezelői végzettségem, a sok, és nem mindennapi problémákkal küzdő társasházban vállalt SZVB tagságom során szerzett tapasztalataim, valamint magas szintű számviteli, pénzügyi, adózási és jogi ismereteim birtokában megfelelő segítséget tudok nyújtani a tulajdonosoknak ahhoz, hogy társasházuk pénzügyei szakértő szemmel is át legyenek tekintve.

A társasházak gazdasági ellenőrzése során vizsgálat tárgyát képezik (a teljesség igénye nélkül):

  • Alapító Okirat és SzMSz
  • Határozatok Könyve
  • Számviteli törvény által előírt szabályzatok megléte, azok betartása
  • Számviteli rend, bizonylati fegyelem betartása
  • Működéssel, gazdálkodással kapcsolatos jogszabályok – különös tekintettel a társasházi és a számviteli törvényekre, rendeletekre, valamint az adózással kapcsolatos jogszabályokra - betartása
  • Egyszerűsített beszámoló, éves pénzügyi elszámolás és következő évre vonatkozó költségvetési terv összhangja, felülvizsgálata, véleményezése
  • A tulajdonosi előírások (közös költség, közműdíjak, stb) ellenőrzése elemző eljárásokkal és szúrópróbaszerűen
  • Kintlévőségek kezelésének vizsgálata
  • Kiadás oldalon szereplő tételek létezésének szúrópróbaszerű vizsgálata, a munkák elvégzésének dokumentálása, szerződések megléte, ezek összhangja az SZMSZ-el illetve a közgyűlési határozatokkal
  • Adóbevallási, és fizetési kötelezettségek teljesítésének ellenőrzése
  • Leltárak ellenőrzése

Nem kötelező a gazdasági ellenőrzést segítő személy igénybevétele, ha a számvizsgáló bizottság elnöke vagy tagja mérlegképes könyvelői vagy okleveles könyvvizsgálói képesítéssel rendelkező és regisztrált személy. Ha azonban a számvizsgáló bizottsági tagok nem rendelkeznek pénzügyi számviteli ismeretekkel, akkor meg kell teremteni annak lehetőségét, hogy független, megfelelő végzettséggel és ismeretekkel rendelkező személy végezze el a gazdasági ellenőrzést.

A társasházi törvény lehetőséget ad arra, hogy ne legyen kötelező gazdasági ellenőrzést segítő személy igénybevétele abban az esetben sem, ha a közös képviselő, illetve az intézőbizottsági tagok valamelyike mérlegképes könyvelői vagy okleveles könyvvizsgálói képesítéssel rendelkező regisztrált személy, vagy társasházkezelői, esetleg ingatlankezelői képesítéssel rendelkezik. Ettől én óvva inteném a tulajdonosokat, két okból is:

  • A társasházkezelői tanfolyamot elvégezve megtapasztaltam, hogy milyen szintű könyvelési, számviteli, pénzügyi, adózási ismereteket nyújt egy ilyen tanfolyam. Legyen elég annyi, hogy inkább nem írom le a véleményemet. Ha ezekkel a megfelelő szintű ismeretekkel a számvizsgáló bizottsági tagok sem rendelkeznek, akkor nagyfokú felelőtlenség lenne a gazdasági ellenőrzést segítő személy megbízásán spórolni.
  • Az, hogy a közös képviselő illetve az intézőbizottsági tagok valamelyike rendelkezik akár mérlegképes könyvelői, akár okleveles könyvvizsgálói képesítéssel, nem jelentheti azt, hogy akkor felette nem kell semmiféle ellenőrzési jogkört gyakorolni. Amennyiben a számvizsgáló bizottsági tagok nem rendelkeznek a megfelelő ismeretekkel, akkor ez esetben is szükség lehet gazdasági ellenőrzést segítő személyt megbízni, mert ha „olyan” a közös képviselő vagy az intézőbizottsági tag, akkor valószínűleg nem áll érdekében bármiféle hibát, hiányosságot feltárni önmagával szemben.

 

 

Könyvelés

 

Az állandóan változó jogszabályok, a sokasodó adónemek, az egyre szaporodó kivételek, általánostól eltérő, többfokozatú szabályok, megszámlálhatatlan számú korrekciós tételek hatalmas kihívás elé állítják a jogkövető könyvelőket.
Kisvállalkozók könyvelőiként nem nagyon tehetjük meg, hogy csak egyetlen jogszabályra specializálódunk, illik valamilyen szinten képben lenni minden, a vállalkozásokat érintő adónem tekintetében, főleg hogy egyre gyakrabban találkozunk az egyes adótörvények közötti áthivatkozással, utalással, vagy éppenséggel joghézaggal, amit más törvény ismeretével vagyunk kénytelenek kiküszöbölni.

Egy ideje azt vettem észre, hogy egyre többször kellett elővennem a jogszabályt, egyre több időt töltöttem jogértelmezéssel. Egyre több lett az olyan kérdés, melyeket korábban „csuklóból” megválaszoltam, most viszont úgy fejeztem be (vagy néha kezdtem) a mondatot, hogy …… de azért még utánanézek a törvényekben. Ez egy időben rendkívüli módon bosszantott, és bevallom őszintén, kicsit el is bizonytalanított. Ma már beletörődtem. Mégpedig azért, mert számoltam egy kicsit. A legalapvetőbb jogszabályok (ART, ÁFA, TAO, EVA, KIVA, KATA, TB, EKHO, EHO, SZOCHO, IPA, GT, Ct, Számviteli, Szakképzési, TH tv, kevés Illeték, kevés Ptk, kevés Munka tv.), csak ez a néhány együttesen kb 2.000 oldal A4-es méretben, sűrűn teleírva a lapot. Ezt nem csak el kell olvasni, hanem fejben tartani, az állandó változtatásokat lekövetni. A legtöbbször emlékezni kellene a pontos, szó szerinti megfogalmazásra, a vesszők helyére, 100 %-os pontossággal arra, hol szerepel „és”, hol pedig „vagy”, felismerni az összefüggéseket.
Próbálunk megfelelni a kihívásoknak, de tudomásul kell venni, hogy vannak könyvelők, akik rengeteg időt töltenek jogszabály értelmezéssel, ami növeli ugyan az árakat, de megvannak a pozitívumai is. Persze vannak olyanok is, akiknek erre nincs szüksége.
Ha Önnek csupán az a fontos, hogy a bizonylatai valahogy rögzítve legyenek és néhány bevallás be legyen adva, arra valószínűleg olcsóbb megoldást is fog találni.

Könyvelési szolgáltatásunk keretében vállaljuk:

  • Teljes körű analitikus és főkönyvi kettős könyvelés
  • Éves, egyszerűsített éves beszámolók elkészítése, benyújtása
  • Havi, negyedéves, éves adóbevallások elkészítése, benyújtása NAV részére
  • Iparűzési adó bevallása
  • Tárgyi eszközök nyilvántartása
  • Közbenső mérleg készítése külön díjazás ellenében
  • Szabályzatok elkészítése külön díjazás ellenében
  • Hatóságok előtti képviselet külön díjazás ellenében
  • Helyrehozzuk elrontott könyvelését, szükség esetén újra könyveljük, a bevallásokat önellenőrizzük

Szükség esetén társasház könyvelését is vállaljuk.

 

 

 

Bérszámfejtés

 

Bérszámfejtési szolgáltatás keretében vállaljuk:

  • Dolgozók be- és kiléptetésének bejelentése (kellő időben, és teljes körűen közölt adatok esetén)
  • Bérszámfejtés
  • Bérekkel kapcsolatos adó- és járulék bevallások elkészítése, beadása
  • Bérlisták, bérjegyzékek, fizetendő adók és járulékok listájának határidőben történő eljuttatása ügyfél részére
  • Táppénz igényléssel kapcsolatos ügyintézés
  • Munkáltatói igazolások kiadása
  • Kilépő papírok elkészítése
  • SZJA bevallások elkészítése külön díjazás ellenében