Tudástár
 

 

 

Hasznos infók – Gazdálkodó szervezetek

 

SZJA változások
(2017. január)
Néhány fontosabb, többeket érintő törvényi változás az SZJA törvény vonatkozásában a teljesség igénye nélkül (a 2016 évközi változásokkal együtt):
  • Minden ingatlan és ingatlanra vonatkozó vagyoni jog átruházásából származó jövedelem az időmúlás szempontjából egységesen adózik. Jövedelemnek továbbra is a bevételnek az igazolt kiadásokkal csökkentett értéke minősül. Ha az átruházás a szerzés évében, vagy az azt követő évben történik, akkor a jövedelemnek 100 %-a, 2. évben történő átruházás esetén 90 %-a, 3. évben 60 %-a, 4. évben 30 %-a, 5. évtől 0 %-a képez adóalapot. Korábban ez csak a lakóház és lakás esetén érvényesült, egyéb esetekben a jövedelmet 6. évtől lehetett csökkenteni 10-10 %-kal, és a 15. évtől lett 0 az adóalap.
    Ha az ingatlan és ingatlanra vonatkozó vagyoni jog átruházásánál a szerzéskori érték nem állapítható meg, akkor a jövedelem meghatározásánál a bevétel 75 %-a értékesíthető ráfordításként, vagyis 25 % a jövedelem. 2016.06.16-tól ez esetben is van lehetőség a fenti időtényezők érvényesítésére az adóalapnál. Szja tv. 62. §
  • Pontosításra került a hivatali, üzleti utazás és a kiküldetés fogalma.
    Hivatali, üzleti utazás: a magánszemély jövedelmének megszerzése, a kifizető tevékenységével összefüggő feladat ellátása érdekében szükséges utazás - a munkahelyre, a székhelyre vagy a telephelyre a lakóhelyről történő bejárás kivételével -, ideértve különösen a kiküldetés vagy a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás keretében más munkáltatónál történő munkavégzés miatt szükséges utazást, de ide nem értve az olyan utazást, amelyre vonatkozó dokumentumok és körülmények (szervezés, reklám, hirdetés, útvonal, úti cél, tartózkodási idő, a tényleges szakmai és szabadidőprogram aránya stb.) valós tartalma alapján, akár közvetve is megállapítható, hogy az utazás csak látszólagosan hivatali, üzleti; továbbá az országgyűlési képviselő, a nemzetiségi szószóló, a polgármester, az önkormányzati képviselő e tisztségével összefüggő feladat ellátása érdekében szükséges utazás (a lakóhelytől való távollét).
    Kiküldetés: a munkáltató által elrendelt, a munkáltató tevékenységével összefüggő feladat ellátása érdekében szükséges utazás, így különösen a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás keretében a munkaszerződéstől eltérő helyen történő munkavégzés; ide nem értve a lakóhelyről, tartózkodási helyről a munkahelyre történő oda- és visszautazást. ... E rendelkezés alkalmazásában munkahelynek minősül a munkáltatónak az a telephelye, ahol a munkavállaló a munkáját szokás szerint végzi, ilyen telephely hiányában vagy több ilyen telephely esetén a munkáltató székhelye minősül munkahelynek. Szja tv. 3. §
  • Személygépkocsi normaköltsége: 9 Ft-ról 15 Ft-ra nőtt a kiküldetési rendelvény alapján, valamint a munkába járásra tekintettel adott összegek esetén is. Szja tv. 25. §, 3. sz. melléklet II. 6.
  • Sportrendezvényen nyújtott szolgáltatás - mint kapott juttatás - 2014 óta adómentes. A sportrendezvény fogalma most került be a törvénybe, ennek értelmében: sportrendezvény a sportszervezet vagy sportszövetség által versenyrendszerben vagy azon kívül, résztvevők jelenlétében megtartott verseny, mérkőzés. Szja tv. 3. §
  • SZJA bevallás NAV által: az a magánszemély, aki nem adott nyilatkozatot munkáltatói adómegállapításra, vagy a munkáltató azt nem vállalja, annak a NAV adóbevallási tervezetet készít. Ha a magánszemély május 20-ig nem javítja, nem egészíti ki ezt a tervezetet, illetve más módon nem nyújt be adóbevallást, akkor ezt a NAV egyetértésnek tekinti, és ez minősül bevallásnak. Szja tv. 11. §
  • Első házasok kedvezménye: 24 hónapig érvényesíthető abban az esetben is, ha közben a magánszemély családi kedvezményre is jogosulttá válik. Szja tv. 29/C. §
  • Vállalkozói személyi jövedelemadó mértéke 9 %, ezt kell alkalmazni a negyedévenként fizetendő adóelőlegeknél is. Szja tv. 49. §, 49/B. §
  • A vállalkozási tevékenységet közvetlenül szolgáló, korábban még használatba nem vett üzemi célú tárgyi eszköz után érvényesíthető kedvezmény 30 millió forint felett is érvényesíthető az egyéb feltételek megléte esetén. Szja tv. 49/B. §
  • Béren kívüli és egyes meghatározott juttatások: Csak a 100.000 Ft-ig adható készpénz juttatás és a SZÉP kártya alszámláira befizetett meghatározott keretösszegek minősülnek béren kívüli juttatásnak, melyek adóterhelése 34,22 %. Egyes meghatározott juttatásként, egyedi értékhatárok nélkül adható munkahelyi étkeztetés, iskolakezdési támogatás, iskolarendszerű képzés átvállalása, helyi utazási bérlet, üdülési szolgáltatás, önkéntes kölcsönös biztosító pénztárba befizetett összeg. Szja tv. 70. §, 71. §, 89. §
  • A lakáscélú munkáltatói támogatás adómentességével kapcsolatosan meghatározott fogalmak: korszerűsítés, akadálymentesítés, méltányolható lakásigény, együtt költöző családtagok. Szja tv. 1. sz. melléklet 9.3.4.
  • Új, adómentesen adható elem a munkáltató által nyújtott mobilitási célú lakhatási támogatás: a legalább 36 órát meghaladó, határozatlan idejű munkaviszony fennállása esetén adható, amennyiben a lakóhely és a munkavégzés helye 60 km-t, vagy tömegközlekedéssel utazva napi 3 órát meghaladó távolságra van. Szja tv. 1. sz. melléklet 9.7.
  • A kizárólag üzemi célt szolgáló tárgyi eszköz beszerzéséhez igénybevett hitel kamata után 100 % adókedvezmény érvényesíthető a 2016. december 31-ét követően megkötött hitelszerződések után. Szja tv. 13. sz. melléklet 10.

 

 

Társasági adó változások 2017-től
(2017. január)
Néhány fontosabb, többeket érintő törvényi változás az TAO törvény vonatkozásában a teljesség igénye nélkül (a 2016 évközi változásokkal együtt):
  • A TAO mértéke egységesen 9 %-ra csökkent. TAO tv. 19. §
  • Nem minősül a vállalkozás érdekében felmerült költségnek, ráfordításnak, illetve nem érvényesíthető az adóelőny, ha az ügyletről megállapítható, hogy annak fő célja a felek, vagy egyik fél számára az adóelőny volt. (A korábbi "célja csak" szövegezés helyébe lépett 2017-től a "fő célja" szövegezés.) TAO tv. 1. § (2)
  • Új fogalom a korai fázisú vállalkozás. Az ilyen vállalkozásban szerzett részesedés után adókedvezmény érvényesíthető, melynek feltétele, hogy a korai fázisú vállalkozás létszáma legalább 2 fő legyen (melyből minimum 1 fő kutató-fejlesztő), és ne legyenek egymással kapcsolt vállalkozások. A részesedést legalább 3 évig meg kell tartani, ellenkező esetben az érvényesített kedvezményt növelt összegben kell visszafizetni. TAO tv. 4. § 30., 7. § (1) m), (8)-(8d), 8. § (1) g), 16. § (1) cd)
  • Új fogalom az energiahatékonysági célokat szolgáló beruházás, mely után adókedvezmény érvényesíthető. Az eszközt legalább 5 évig üzemeltetni kell és igazolással kell rendelkezni az energia megtakarításról. A pontos fogalmi meghatározásokat az energiahatékonyságról szóló 2015. évi LVII. törvény is tartalmazza. TAO tv. 4. § 11a., 22/E. §
  • Új fogalom az élőzenei szolgáltatás. Az üzemeltetett vendéglátóhelyen elszámolt az adóalapot növeli, viszont adókedvezmény érvényesíthető utána. A vendéglátóhely fogalma szintén definiált a törvényben. TAO tv. 4. § 12a., 49., 22F. §, 3. sz. melléklet A) 3. pont
  • Új adóalap csökkentő kedvezmény az SZJA törvény szerinti mobilitási célú lakhatási támogatás adóévben juttatott összege, valamint a munkásszállás bekerülési értéke, illetve a bérléssel, fenntartással, üzemeltetéssel kapcsolatos költségei. TAO tv. 7. § (1) k)
  • Új adóalap csökkentő kedvezmény az ingatlant nyilvántartó adózónál a műemléki ingatlan karbantartásával kapcsolatban elszámolt költség. TAO tv. 7. § (1) sz)
  • Kapcsolt vállalkozással szembeni behajthatatlanná vált követeléssel akkor csökkenthető az adóalap, ha az adózó a  társasági adóbevallásában az érintett kapcsolt vállalkozásáról, továbbá az ügyletet megalapozó, valós gazdasági okokról adatot szolgáltat. TAO tv. 7. § (1), (4)
  • A vállalkozás tevékenységét közvetlenül szolgáló, korábban még használatba nem vett üzemi célú tárgyi eszköz után érvényesíthető kedvezmény 30 millió forint felett is érvényesíthető az egyéb feltételek megléte esetén. TAO tv. 7. § (12)
  • A filmalkotás és az előadó-művészeti szervezeteknek, valamint a látvány-csapatsportokra nyújtott támogatások után az adókedvezmény a korábbi 6 év helyett 8 évig érvényesíthető. TAO tv. 22. § (1), 22/C. § (2)
  • A tárgyi eszköz beszerzéséhez, előállításához pénzügyi intézménytől igénybevett hitel megfizetett kamata után 100 % adókedvezmény érvényesíthető (a korábbi 40 ill. 60 %-kal szemben), felső határ nélkül. TAO tv. 22/A. §

 

 

ÁFA változások 2017-től
(2017. január)
Néhány fontosabb, többeket érintő törvényi változás az ÁFA törvény vonatkozásában a teljesség igénye nélkül (a 2016 évközi változásokkal együtt):
  • Ha a kiállított számlában az áthárított adó a 100.000 Ft-ot eléri, akkor a vevő adószámát is fel kell tüntetni a számlán. ÁFA tv. 169. § dc)
  • Az ÁFA mértéke 5 % a friss, hűtött vagy fagyasztott baromfihúsa, vágási melléktermék és belsőség, a tojás, valamint a tej (kivéve az anyatej, az ultramagas hőmérsékleten hőkezelt és az ESL tej) értékesítése esetén. ÁFA tv. 3. sz. melléklet I.
  • Az ÁFA mértéke 18 % az internet-hozzáférési szolgáltatás (új fogalomként is meghatározásra kerül), valamint az étkezőhelyi vendéglátásban az étel- és a helyben készített, nem alkoholtartalmú italforgalom esetén. ÁFA tv. 259. § 7/B., 3/A. sz. melléklet II.
  • Az építésügyi szabályok változása miatt (egyszerű bejelentés alapján felépített ingatlanok) több helyen pontosításra kerültek a szabályok. ÁFA tv. 6. § (4) bb), 86. § (1) jb), 188. § (3) cb),
  • Az alanyi adómentesség választására jogosító felső értékhatár 8.000.000 forint. ÁFA tv. 188. § (2)

 

 

Egyéb (SZJA, TAO és ÁFA törvényeken kívüli) adó- és járulék változások 2017-től
(2017. január)
Fontosabb - SZJA, ÁFA és TAO törvényeken kívüli - egyéb jogszabályi változások a teljesség igénye nélkül:
  • KATA: választásának felső értékhatára 12 millió forintra emelkedett. Nem része a bevételnek a költségek fedezetére, vagy fejlesztési célra kapott, vissza nem térítendő támogatás. Az ismételt választás 12 hónapig nem lehetséges. KATA megfizetése esetén a jogosultságok számításának alapja 90.000 Ft, magasabb összegű KATA fizetése esetén 150.000 Ft. 2012. évi CXLVII. tv.
  • KIVA: választásának létszámkorlátja 50 főre emelkedett. Az adóalanyiság az 1 milliárd forintos bevételi értékhatár illetve 100 fős létszám túllépésével szűnik meg (egyéb megszűnési okok nem változtak). Az adó mértéke 14 %. Mind az adó, mind az adóelőleg meghatározásának módja jelentősen megváltozott. Továbbra is adóalapot képeznek a személyi jellegű kifizetések. Adóalap korrekciós tétel a kivont tőke, az adóévben jóváhagyott osztalék, a pénztár értékének tárgyévi változása (de legfeljebb a mentesített értéket meghaladó rész), a nem a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségek, a megfizetett bírságok, pótlékok, a behajthatatlannak nem minősülő elengedett követelés (magánszemély és kapcsolt vállalkozás kivételével), a bevont tőke, a kapott osztalék. Egyszeri csökkentő tétel lesz 2017-ben a korábban is KIVA szabályok szerint adózóknál a KIVA időszakok pénzforgalmi szemléletű eredményének a korábbi évek szabályai szerint elszámolt egyes módosító tételeivel korrigált pozitív összege, melynek levezetéséről a NAV 2017. december 31-ig küld tájékoztatást az érintett adózóknak. 2012. évi CXLVII. tv.
  • Iparűzési adó: a bevallás 2017-től a NAV-on keresztül is teljesíthető. 1990. évi C. tv.
  • EHO: a 27 %-os adómérték 22 %-ra csökkent. Megszűnt a 6 %-os mértékű EHO (pl. kamatjövedelmek után). 1998. évi LXVI. tv.
  • SZOCHO: az adó mértéke 27 %-ról 22 %-ra csökkent. A szakképzetlen munkakörben foglalkoztatottak, az 55 év feletti, a 25 év alatti (nem pályakezdő) munkavállalók, a tartósan álláskeresők, valamint a GYED-ről, GYES-ről visszatérők után (legfeljebb 100.000 Ft-ig) az adómérték 50 %-a a kedvezmény (11 %). 25 év alatti pályakezdő munkavállalók után (legfeljebb 100.000 Ft-ig) az adómérték 100 %-a a kedvezmény (22 %). 2011. évi CLVI. tv
  • Minimálbér, garantált bérminimum: 2017-től a minimálbér 127.500 Ft/hó, a garantált bérminimum 161.000 Ft/hó. A napibér 5.870 Ft/nap, illetve 7.410 Ft/nap, az órabér 733 Ft/óra, illetve 926 Ft/óra.
  • Egészségügyi szolgáltatási járulék: mértéke 2017-től 7.110 Ft/hó (237 Ft/nap).

 

 

Számla kötelező adattartalmának változása
(2016. december)
Az ÁFA törvény 169. §-a rendelkezik a kiállított számla kötelező adattartalmáról. Ennek d) dc) pontja módosul 2017. január 1-től úgy, hogy ha a kibocsátott számlában az áthárított adó eléri, vagy meghaladja a 100.000 Ft-ot, akkor a számlán a vevő adóalany adószámát is fel kell tüntetni (ez az értékhatár eddig 1.000.000 Ft volt).
Az ÁFA törvény számla adattartalmára vonatkozó rendelkezései (2017-től hatályos):
169. § A számla kötelező adattartalma a következő:
  1. a számla kibocsátásának kelte;
  2. a számla sorszáma, amely a számlát kétséget kizáróan azonosítja;
  3. a termék értékesítőjének, szolgáltatás nyújtójának adószáma, amely alatt a termék értékesítését, szolgáltatás nyújtását teljesítette;
  4. a termék beszerzőjének, szolgáltatás igénybevevőjének
    1. adószáma, amely alatt mint adófizetésre kötelezettnek a termék értékesítését, szolgáltatás nyújtását teljesítették, vagy
    2. adószáma, amely alatt a 89. §-ban meghatározott termékértékesítést részére teljesítették, vagy
    3. adószámának vagy csoportos általános forgalmiadó-alanyiság esetén csoportazonosító számának első nyolc számjegye, amely alatt, mint belföldön nyilvántartásba vett adóalany részére a termékértékesítést, szolgáltatásnyújtást teljesítették, feltéve, hogy a terméket beszerző, szolgáltatást igénybevevő adóalanyra a k) pont szerinti áthárított adó az 100 000 forintot eléri vagy meghaladja és a termék értékesítője, szolgáltatás nyújtója gazdasági céllal belföldön telepedett le, gazdasági célú letelepedés hiányában pedig lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye van belföldön;
  5. a termék értékesítőjének, szolgáltatás nyújtójának, valamint a termék beszerzőjének, szolgáltatás igénybevevőjének neve és címe;
  6. az értékesített termék megnevezése, annak jelölésére - a számlakibocsátásra kötelezett választása alapján - az e törvényben alkalmazott vtsz., továbbá mennyisége vagy a nyújtott szolgáltatás megnevezése, annak jelölésére - a számlakibocsátásra kötelezett választása alapján - az e törvényben alkalmazott SZJ, továbbá mennyisége, feltéve, hogy az természetes mértékegységben kifejezhető;
  7. a 163. § (1) bekezdés a) és b) pontjában említett időpont, ha az eltér a számla kibocsátásának keltétől;
  8. a "pénzforgalmi elszámolás" kifejezés, a XIII/A. fejezetben meghatározott különös szabályok szerinti adózás alkalmazása esetében;
  9. az adó alapja, továbbá az értékesített termék adó nélküli egységára vagy a nyújtott szolgáltatás adó nélküli egységára, ha az természetes mértékegységben kifejezhető, valamint az alkalmazott árengedmény, feltéve, hogy azt az egységár nem tartalmazza;
  10. az alkalmazott adó mértéke;
  11. az áthárított adó, kivéve, ha annak feltüntetését e törvény kizárja;
  12. az "önszámlázás" kifejezés, ha a számlát a terméket beszerző vagy a szolgáltatást igénybevevő állítja ki;
  13. adómentesség esetében jogszabályi vagy a Héa-irányelv vonatkozó rendelkezéseire történő hivatkozás vagy bármely más, de egyértelmű utalás arra, hogy a termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása mentes az adó alól;
  14. a "fordított adózás" kifejezés, ha adófizetésre a termék beszerzője, szolgáltatás igénybevevője kötelezett;
  15. új közlekedési eszköz 89. §-ban meghatározott értékesítése esetében az új közlekedési eszközre vonatkozó, a 259. § 25. pontjában meghatározott adatok;
  16. a "különbözet szerinti szabályozás - utazási irodák" kifejezés, a XV. fejezetben meghatározott különös szabályok szerinti utazásszervezési szolgáltatás nyújtása esetében;
  17. a "különbözet szerinti szabályozás - használt cikkek" vagy a "különbözet szerinti szabályozás - műalkotások", vagy a "különbözet szerinti szabályozás - gyűjteménydarabok és régisek" kifejezések közül a megfelelő kifejezés, a XVI. fejezetben meghatározott különös szabályok szerinti használt ingóság, műalkotás, gyűjteménydarab vagy régiség értékesítése esetében;
  18. pénzügyi képviselő alkalmazása esetében a pénzügyi képviselő neve, címe és adószáma.

 

 

Alvállalkozók és közvetített szolgáltatások az iparűzési adó alapnál
(2016. december)
A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény értelmében állandó jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén az iparűzési adó alapjának meghatározásánál a nettó árbevételt csökkenti:
  1. az eladott áruk beszerzési értékének és a közvetített szolgáltatásoknak - a nettó árbevételtől függően meghatározott arányú - összege,
  2. az alvállalkozói teljesítések értéke,
  3. az anyagköltség,
  4. az alapkutatás, alkalmazott kutatás, kísérleti fejlesztés adóévben elszámolt közvetlen költségei
Az 52. § 40. pontja értelmében közvetített szolgáltatások értéke: az adóalany által saját nevében vásárolt és a harmadik személlyel (a megrendelővel) írásban kötött szerződés alapján, a szerződésben rögzített módon részben vagy egészben, de változatlan formában továbbértékesített (továbbszámlázott) szolgáltatás értéke. Közvetített szolgáltatásnál az adóalany vevője és nyújtója is a szolgáltatásnak, az adóalany a vásárolt szolgáltatást részben vagy egészben közvetíti úgy, hogy a megrendelővel kötött szerződésből a közvetítés lehetősége, a számlából a közvetítés ténye, vagyis az, hogy az adóalany nemcsak a saját, hanem az általa vásárolt szolgáltatást is értékesíti változatlan formában, de nem feltétlenül változatlan áron, egyértelműen megállapítható.
Az írásbeli szerződésen, a számlán való feltüntetésen és egyértelmű beazonosíthatóságon kívül szükséges tehát annak mérlegelése is, hogy a vásárolt szolgáltatás beépül-e az eladni kívánt szolgáltatásba, megőrzi-e a továbbértékesítés során alapvető jellemzőit, vagy azok megváltoznak.

Az 52. § 32. pontja értelmében alvállalkozói teljesítések értéke: az adóalany által továbbadott (számlázott) olyan alvállalkozói teljesítés értéke, amelynek végzése során az adóalany mind megrendelőjével, mind alvállalkozójával a Polgári Törvénykönyv (Ptk.) szerinti - írásban kötött - vállalkozási szerződéses kapcsolatban áll. Ide értendő annak a - közvetített szolgáltatásnak nem minősülő - szolgáltatásnak az ellenértéke is, amelyet az adóalany az általa értékesített új (a használatbavételi engedély jogerőre emelkedését megelőzően vagy azt követően első ízben értékesített) lakás előállításához a Ptk. szerinti, írásban megkötött vállalkozási szerződés alapján vesz igénybe.
Vállalkozási szerződést jellemzően olyan szolgáltatások esetén kell kötni, amelyek valamely eredmény létrehozására irányulnak (pl. tervezés, kivitelezés, gyártás, átalakítás, szerelés, üzembe helyezés, javítás). Ilyen jogcímen ezért nem vonhatóak le az adóalapból a tipikusan megbízásos ügyletek költségei (pl. tanácsadás, üzletkötési-ügynöki szolgáltatások, raktározás, adminisztrációs költségek).
Vállalkozási szerződés alapján a vállalkozó tevékenységgel elérhető eredmény megvalósítására, a megrendelő annak átvételére és a vállalkozói díj megfizetésére köteles. A vállalkozó a megrendelő utasításai szerint köteles eljárni. Az utasítás nem terjedhet ki a tevékenység megszervezésére, és nem teheti a teljesítést terhesebbé. A megvalósított eredményt a vállalkozó átadás-átvételi eljárás keretében köteles átadni.
Vállalkozási szerződés típusai:
  • tervezési szerződés: a vállalkozó tervezőmunka elvégzésére és a tervdokumentáció átadására köteles
  • kivitelezési szerződés: a kivitelező építési, szerelési munka elvégzésére és az előállított mű átadására köteles
  • kutatási szerződés: a kutató kutatómunkával elérhető eredmény megvalósítására köteles
  • utazási szerződés
  • mezőgazdasági vállalkozási szerződés
  • közszolgáltatási szerződés
Fenti szerződéstípusokra a Ptk csak általános szabályokat állapít meg, a részletszabályokat külön jogszabályok rendezik (pl. 191/2009. (IX. 15.) Kormányrendelet az építőipari kivitelezési tevékenységről).
A vállalkozási szerződésekre a Ptk - a kivételektől eltekintve - általánosságban írásbeliséget nem ír elő, az létrejöhet szóban és ráutaló magatartással is, ellenben a helyi adókról szóló törvény csak az írásban kötött szerződés esetén teszi lehetővé az alvállalkozó díj érvényesítését (egyéb feltételek megléte esetén) az iparűzési adó alapjánál. Ilyen kivétel pl. az Étv szerinti kivitelezési szerződés is, ha azt üzletszerű gazdasági tevékenységként folytatott építőipari kivitelezési tevékenységek végzésére kötötték, ezeknél egyébként is kötelező előírás az írásbeliség.
Vállalkozási szerződéstől el kell különíteni a megbízási szerződést, mely alapján a megbízott a megbízó által rábízott feladat ellátására, a megbízó a megbízási díj megfizetésére köteles. Az ilyen jogcímen felmerült költségek az iparűzési adó alapjából nem vonhatóak le.

 

 

ÁFA törvény 58. § (1) alá tartozó termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás (időszakonkénti elszámolás, "folyamatos teljesítés") esetén teljesítési időpont változása 2016. január 1-től
(2015. december)
Az ÁFA törvény 58. § (1) értelmében amennyiben a felek a termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás során időszakonkénti elszámolásban vagy fizetésben állapodnak meg, vagy a termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás ellenértékét meghatározott időszakra állapítják meg, teljesítés az elszámolással vagy fizetéssel érintett időszak utolsó napja. Ez a főszabály, mely azonban az esetek túlnyomó részében nem érvényesül.
A főszabálytól eltérően a teljesítés időpontja:
  • a számla vagy a nyugta kibocsátásának időpontja, amennyiben az elszámolással vagy fizetéssel érintett időszakra vonatkozó ellenérték megtérítésének esedékessége és a számla vagy a nyugta kibocsátása az elszámolással vagy fizetéssel érintett időszak utolsó napját megelőzi. (Tehát mindkét feltétel egyidejű teljesülése szükséges, előre történik a fizetés)
  • az elszámolással vagy fizetéssel érintett időszakra vonatkozó ellenérték megtérítésének esedékessége, de legfeljebb az elszámolással vagy fizetéssel érintett időszak utolsó napját követő hatvanadik nap, amennyiben az ellenérték megtérítésének esedékessége az elszámolással vagy fizetéssel érintett időszak utolsó napját követő időpontra esik. (Csak a fizetési határidő kell, hogy későbbi legyen, de nem több 60 napnál, utólagos fizetés)
Az új szabályt azokra az ügyletekre kell először alkalmazni, melyek esetén mind az elszámolási időszak kezdő napja, mind a számla kibocsátás napja, mind a fizetési határidő 2015. december 31-ét követő időpont.
Annak érdekében, hogy el lehessen dönteni, hogy a számla kiállítása illetve a fizetési határidő korábbi, vagy későbbi, mint az elszámolással érintett időszak, kiemelten fontos feltüntetni a számla szövegében, hogy mely időszakra vonatkozik a kiállított számla. Ugyanez a helyzet a befogadott számlák tekintetében is, amennyiben a számlából nem állapítható meg, hogy mely időszakra vonatkozik az elszámolás, az ÁFA szempontból fokozott adókockázatot jelenthet.
A leggyakoribb ilyen, az ÁFA törvény 58. § (1) alá tartozó ügylet a bérleti díj számlázása, ezzel kapcsolatos néhány példa:
Elszámolt időszak Számla kelte Fizetési határidő ÁFA szerinti telj.
2015.12.01-2016.02.28. 2016.02.10. 2016.02.25. 2016.02.25. (2015-ös szabály)
2016. február 1-28. 2016.02.12. 2016.02.27. 2016.02.12. (a. pont)
2016. február 1-28. 2016.02.13. 2016.02.28. 2016.02.28. (Főszabály)
2016. február 1-28. 2016.02.14. 2016.03.01. 2016.03.01. (b. pont)
2016. február 1-28. 2016.02.20. 2016.03.07. 2016.03.07. (b. pont)
2016. február 1-28. 2016.02.28. 2016.03.15. 2016.03.15. (b. pont)
2016. február 1-28. 2016.02.28. 2016.05.01. 2016.04.29. (60 napos szabály)
2016. február 1-28. 2016.03.01. 2016.03.16. 2016.03.16. (b. pont)
2016. február 1-28. 2016.03.01. 2016.05.01. 2016.04.29. (60 napos szabály)
2016. február 1-28. 2016.03.02. 2016.02.15. 2016.02.28. (Főszabály)
Az utolsó példából is látjuk, hogy ha pl. a felek abban állapodnak meg a szerződésben, hogy az adott havi bérleti díjat már az adott hónap 15-ig (vagy legalább a hónap utolsó napjáig) meg kell fizetni, de a számlát csak a következő hónapban állítom ki (vagy mert így állapodtunk meg, vagy mert egyszerűen elfelejtettem kiállítani), akkor az ÁFA szerinti teljesítés már az adott hónap utolsó napjával beáll (főszabály). Ebből is látszik, mekkora jelentősége van annak, hogy a partnerrel miben állapodunk meg (szerződés), mikor melyik időszak kerül fizetésre illetve számlázásra. Egy késedelmesen kiállított számla esetén könnyen beleszaladhatunk az önellenőrzésbe, annak minden szankciójával együtt.

 

 

ÁFA törvény szerinti teljesítési időpont változása 2015. július 1-től
(2015. június)
Az "időszakos elszámolású ügyletek" (részletfizetés, határozott időre szóló elszámolás, "folyamatos teljesítés") esetén az ÁFA teljesítés időpontjának alapesetben jelenleg a fizetési határidő minősül. Július 1-től ez a szabály kizárólag a könyvviteli, könyvvizsgálói, adótanácsadói szolgáltatások esetén változik. Minden más szolgáltatás végzése esetén a változás 2016. január 1-től fog életbe lépni. Ez utóbbi változással kapcsolatos részletes tájékoztatást később teszem közzé.

 

 

Foglalkoztatottak szakképzettségére, végzettségére vonatkozó adatok bejelentése 2016. január 1-től
(2015. június)
A 2015. évi LXVI. törvény (megjelent 2015. évi 77. MK) 90. §-a módosította az adózás rendjéről szóló rendelet 16. § (4) bekezdésében szereplő, a biztosítási jogviszony létesítésével kapcsolatosan bejelentendő adatokat. Jelenleg a biztosított foglalkoztatott családi és utónevét, adóazonosító jelét, születési idejét, biztosítási jogviszonyának kezdetét, kódját, megszűnését, a biztosítás szünetelésének időtartamát, a heti munkaidejét, és a FEOR-számát kell bejelenteni. 2016. január 1-től a bejelentésnek tartalmaznia kell a foglalkoztatott végzettségét, szakképzettségét, szakképesítését, továbbá az ezt igazoló okiratot kibocsátó intézmény nevét és az okirat számát is.

 

 

Számlázó programokkal szembeni követelmény 2016. január 1-től, hogy azok alkalmasak legyenek az "adóhatósági ellenőrzési adatszolgáltatás"-ra
(2015. június)
A számla és nyugta adóigazgatási azonosításáról, valamint az elektronikus formában megőrzött számlák adóhatósági ellenőrzéséről szóló 23/2014. (VI.30.) NGM rendelet 2016. január 1-től hatályos 11/A. §-a:
11/A. § A számlázó programnak olyan önálló, de a programba beépített, "adóhatósági ellenőrzési adatszolgáltatás" elnevezésű funkcióval kell rendelkeznie, amelynek elindításával adatexport végezhető
  • a kezdő és záró dátum (év, hónap, nap) megadásával meghatározható időszakban kibocsátott, illetve
  • a kezdő és a záró számlasorszám megadásával meghatározható sorszámtartományba tartozó számlákra.

 

 

Társasági adó törvény 2015. évi változásai (a teljesség igénye nélkül)
(2015. január)
  • Jövedelem-(nyereség-)minimum: alkalmazásakor csökkentő tételként nem vehető figyelembe az eladott áruk beszerzési értéke és az eladott közvetített szolgáltatások értéke (tehát adóalap a teljes bevétel 2 %-a). A korábbi évekhez hasonlóan akkor kell alkalmazni, ha az adózó adózás előtti eredménye, vagy az adóalapja közül a nagyobb érték nem éri el az összes bevétel 2 %-át, és nem tesz nyilatkozatot az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény szerint.
  •  
  • Elhatárolható veszteség: a negatív adóalap csak a keletkezését követő 5 évben használható fel elhatárolt veszteségként. A 2014-ig keletkezett, és nem érvényesített elhatárolható veszteség a keletkezése évének szabályai szerint határolható el, de legkésőbb a 2025. adóévben. A jogutód társaság az átalakulás (egyesülés, szétválás) útján átvett elhatárolt veszteséget adóévenként legfeljebb olyan arányban használhatja fel, amilyen arányt a jogutód társaságnál a jogelőd által folytatott tevékenység folytatásából származó adóévi bevétel, árbevétel a jogelőd ugyanezen tevékenységből származó bevételének, árbevételének az átalakulást (egyesülést, szétválást) megelőző három adóév átlagában számított összegében képvisel.
  •  
  • Felsőoktatás támogatása: vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségnek, ráfordításnak minősül a felsőoktatási támogatási megállapodás alapján az adóévben felsőoktatási intézménynek visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás, juttatás, térítés nélkül átadott eszköz könyv szerinti értéke, térítés nélkül nyújtott szolgáltatás bekerülési értéke.
  •  
  • Felsőoktatási adóalap-kedvezmény: a felsőoktatási intézményeket támogatási szerződés keretében támogató társaság a támogatás további 50 %-ával csökkentheti az adóalapját. Feltétel, hogy az adózó rendelkezzen a felsőoktatási intézmény által az adóalap megállapítása céljából kiállított igazolással, mely tartalmazza a kiállító és az adózó megnevezését, székhelyét, adószámát, a támogatás, juttatás összegét, célját. A kedvezmény már 2014-re is érvényesíthető.
  •  
  • Kapcsolt vállalkozás: 2015. január 1-től kapcsolt vállalkozásnak minősül az adózó és más személy, ha köztük az ügyvezetés egyezőségére tekintettel az üzleti és pénzügyi politikára vonatkozó döntő befolyásgyakorlás valósul meg. Ez egyben azt is jelenti, hogy ez esetben 15 napon belül jelenteni kell a kapcsolt vállalkozási jogviszonyt a NAV felé, ha a felek szerződéses kapcsolatba lépnek egymással.
  •  
  • Reklám megrendelése miatti adóalap növelés: nem a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségnek minősül (így adóalapot növel) a reklámadóról szóló törvény (Rtv.) szerinti reklám közzétételével összefüggésben elszámolt költség (így különösen a reklám közzétevőjének vagy a reklám közzétételében közreműködőnek járó ellenérték), de legalább a reklám közzétételének szokásos piaci értéke, ha annak összege az adóévben összesen a 30 millió forintot meghaladja és
    • az adóalany nem rendelkezik a reklámadó alanyának olyan nyilatkozatával, miszerint a reklám közzétételével összefüggésben felmerült reklámadó kötelezettségét teljesíti vagy nincs reklámadó-fizetési kötelezettsége és
    • az adóalany nem igazolja, hogy az a) pont szerint nyilatkozat kiadását a reklámadó alanyától ő vagy a reklám közzétételnek az Rtv. 3. § (2) bekezdés szerinti megrendelője kérte és
    • a reklámadó alanya a reklám-közzététel megrendelésének időpontjában nem szerepelt az állami adóhatóság honlapján az Rtv. 7/A. § szerint közzétett nyilvántartásban.
  •  
  • Üzleti vagy cégérték utáni értékcsökkenési leírás: A számvitelről szóló törvény 3. § (5) bekezdés 1. pontja szerinti üzleti vagy cégérték után 10 % értékcsökkenési leírást érvényesíthet az adózó feltéve, hogy adóbevallásában nyilatkozik arról, hogy az üzleti vagy cégérték kimutatásának, kivezetésének körülményei megfelelnek a rendeltetésszerű joggyakorlás elvének.
  •  
  • Hiányzó eszköz miatti adóalap növelés: nem a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségnek minősül (így adóalapot növel) a hiányzó eszköz könyv szerinti értéke (immateriális jószág, tárgyi eszköz számított nyilvántartási értéke), ha egyértelműen megállapítható, hogy a hiány (különös tekintettel az eszköz fizikai jellemzőire, értékére, a tárolás fizikai körülményeire és szerződéses feltételeire, a tevékenység iparági sajátosságaira) megfelelő gondosság mellett nem merült volna fel, és az adózó az ésszerű gazdálkodás követelményeit figyelembe véve nem tett meg mindent a hiányból eredő veszteség mérséklésére. (Korábban az "és" helyett "vagy" szerepelt, tehát bármelyik feltétel nem teljesülése esetén adóalapot kellett növelni, 2015-től ehhez mindkét feltétel kell.)
  •  
  • Látvány-csapatsportok, előadó-művészeti szervezetek és filmalkotások támogatása: megmarad a korábbi támogatási rendszer, valamint új elemként bekerült a törvénybe az adófelajánlás formájában teljesített támogatás. Adóéven belül csak az egyik támogatási forma alkalmazható, év közben nincs lehetőség változtatásra.
  •  
  • Adófelajánlás formájában teljesített támogatás (látvány-csapatsportok, előadó-művészeti szervezetek és filmalkotások támogatására): Fenti célok támogatására 2015. január 1-től adófelajánlás formájában is van lehetőség. Ehhez az adózó rendelkező nyilatkozatot tesz a NAV által rendszeresített külön nyomtatványon. A nyilatkozatban fel kell tüntetni a támogatni kívánt célt, a kedvezményezett nevét és adószámát.
    A felajánlás a társasági adóelőleg fizetés esetében az adóelőleg 50 %-áig terjedhet, ez esetben a rendelkező nyilatkozatot az adóelőleg fizetési kötelezettség teljesítésére nyitva álló határidőt megelőző hónap utolsó napjáig lehet benyújtani. Amennyiben adóelőleggel kapcsolatban nem történt adófelajánlás (rendelkező nyilatkozat benyújtása), úgy a felajánlás a feltöltés bevallásának illetve az éves bevallás benyújtásának határidejéig is megtehető a fizetendő adó 80 %-ának mértékéig. Utóbbi akkor is megtehető, ha év közben is történt adófelajánlás.
    Az adóelőleg felajánlására vonatkozó rendelkező nyilatkozatot adóévenként legfeljebb 5 alkalommal lehet módosítani (változtatható a támogatott személye, vagy a felajánlott összeg).
    A rendelkező nyilatkozat érvényességének feltétele, hogy az adózónak és a kedvezményezettnek ne legyen százezer forintot meghaladó összegű állami adóhatóságnál nyilvántartott adótartozása, az adózó határidőben nyújtsa be a törvény 24/A §-ban meghatározott igazolásokat, és társasági adóelőleg illetve adóbevallását, valamint teljesítse adóelőleg és adófizetési kötelezettségét. A feltételek teljesülése esetén az adófelajánlást a NAV 15 munkanapon belül teljesíti.
    Több célra is lehet - megosztva - adófelajánlást tenni, a látvány-csapatsport támogatása esetén azonban a konkrét támogatási jogcímeket is meg kell jelölni (beruházás, személyi jellegű ráfordítás, utánpótlás nevelés stb.).
    Az adófelajánlás után az adózót adójóváírás is megilleti, melynek mértéke adóelőlegre és feltöltésre vonatkozó nyilatkozat esetén 7,5 %, valamint adóbevalláskor az adó vonatkozásában tett nyilatkozat esetén 2,5 %. Az adójóváírás összegét a NAV írja jóvá az adózó adófolyószámláján.

 

 

ÁFA törvény 2015. évi változásai (a teljesség igénye nélkül)
(2015. január)
  • Újonnan alakult adózók ÁFA bevallási gyakorisága: havonta kell bevallást benyújtania a jogelőd nélkül alakult adózónak az ÁFA hatálya alá való bejelentkezés évében és az azt követő évben.
  •  
  • Egyes, távolról is nyújtható szolgáltatások teljesítési helye: A nem adóalany részére nyújtott szolgáltatások közül a telekommunikációs szolgáltatások, a rádiós és audiovizuális médiaszolgáltatások, valamint az elektronikus úton nyújtott szolgáltatások esetében a teljesítés helye az a hely, ahol ezzel összefüggésben a szolgáltatást igénybevevő nem adóalany letelepedett, letelepedés hiányában pedig ahol lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye van. Elektronikus úton nyújtott szolgáltatás különösen:
    • elektronikus tárhely rendelkezésre bocsátása, honlap tárolása és üzemeltetése, valamint számítástechnikai eszköz és program távkarbantartása,
    • szoftver rendelkezésre bocsátása és frissítése,
    • kép, szöveg és egyéb információ rendelkezésre bocsátása, valamint adatbázis elérhetővé tétele,
    • zene, film és játék - ideértve a szerencsejátékot is - rendelkezésre bocsátása, valamint politikai, kulturális, művészeti, tudományos, sport- és szórakoztatási célú médiaszolgáltatás, illetőleg ilyen célú események közvetítése, sugárzása,
    • távoktatás,
    feltéve, hogy a szolgáltatás nyújtása és igénybevétele globális információs hálózaton keresztül történik.
  •  
  • Fordított adózás alá kerül a munkaerő kölcsönzés: Az adót a termék beszerzője, szolgáltatás igénybevevője fizeti a termékértékesítéshez és szolgáltatásnyújtáshoz történő munkaerő kölcsönzése, kirendelése, személyzet rendelkezésre bocsátása, illetve iskolaszövetkezet szolgáltatásának igénybevétele esetében.
  •  
  • Építési-szerelési munkával létrehozott ingatlan fordított adózása: az adót a terméket beszerző belföldön nyilvántartásba vett adóalany fizeti (feltéve, hogy a terméket értékesítő adóalany belföldön gazdasági céllal nem telepedett le, gazdasági célú letelepedés hiányában pedig lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye nincs belföldön) az építési-szerelési munkával létrehozott, az ingatlan-nyilvántartásban bejegyzendő ingatlan jogosultnak történő átadása esetén is.
  •  
  • Fordított adózás alá kerül egyes vas és acélipari termékek értékesítése, melyet az ÁFA törvény 6/B melléklete sorol fel tételesen.
  •  
  • Vevő adószámának feltüntetése a számlán: 2015-től a vevő adószámát minden olyan számlán kötelező feltüntetni, melynek ÁFA tartalma az 1 millió forintot eléri. Ezekről a számlákról mind az eladónak, mind a vevőnek tételes összesítő jelentést kell a NAV felé készíteni (korábban 2 millió Ft ÁFA tartalomtól kellett). Vevőként akkor is kell összesítő jelentést tenni, ha ugyanabban az adómegállapítási időszakban ugyanattól a szállítótól származó beszerzések együttes ÁFA tartalma eléri az 1 millió forintot.
  •  
  • Motorbenzin ÁFÁ-ja: a kihirdetést követő naptól (2014. november 27.) hatályos, hogy a motorbenzin beszerzésének ÁFÁ-ja levonható abban az esetben, ha azt igazoltan egészben vagy túlnyomó részben úgy használja, egyéb módon hasznosítja, hogy az közvetlen anyagjellegű ráfordításként más termékértékesítés adóalapjába épül be.
  •  
  • Lakóingatlan bérbeadása: a kihirdetést követő naptól (2014. november 27.) hatályos pontosítás, hogy ha az ingatlan bérbeadása főszabály szerint adómentes lenne, akkor az ezen ingatlan beszerzéséhez kapcsolódó ÁFA levonási jog feltétele az ingatlan bérbeadási tevékenység adókötelessé tétele.
  •  
  • Nagytestű állatok kedvezményes ÁFA kulcsa: 27 % helyett 5 %-os ÁFA kulcs alá kerül egyes nagy testű élő és vágott állatok (szarvasmarha, juh, kecske) értékesítése.
  •   10.
  • "Időszakos elszámolású ügyletek": az adófizetési kötelezettség keletkezésének időpontja 2015. január 1-től sem változik meg. Egyes szolgáltatások (adótanácsadó, könyvelő, könyvvizsgáló) esetében 2015. július 1-től, a többi időszakos elszámolású szolgáltatás esetében 2016. január 1-től lesz változás.

 

 

Adózás rendjéről szóló törvény 2015. évi változásai (a teljesség igénye nélkül)
(2015. január)
  • Termékek közúti fuvarozásával kapcsolatos bejelentési kötelezettség (EKAER): 2015. január 1-től kerül bevezetése az Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszer (EKAER). Ennek értelmében kizárólag az állami adóhatóság által képzett, 15 napig érvényes EKAER szám birtokában végezhető:
    • Útdíjköteles gépjárművel végzett, közúti fuvarozással járó
      • az Európai Unió más tagállamából Magyarország területére irányuló termékbeszerzést vagy egyéb célú behozatal,
      • Magyarország területéről az Európai Unió más tagállamába irányuló termékértékesítést vagy egyéb célú kivitel,
      • belföldi forgalomban nem végfelhasználó részére történő első adóköteles termékértékesítés.
    • Kockázatos élelmiszerek esetében akkor is, ha a terméket olyan gépjárművel fuvarozzák, amely nem útdíjköteles, és egy fuvarozás keretében ugyanazon címzett részére fuvarozott termékek tömege a 200 kg-ot vagy az adó nélküli ellenértéke a 250 000 forintot meghaladja.
    • Egyéb kockázatos termékek esetében akkor is, ha a terméket olyan gépjárművel fuvarozzák, amely nem útdíjköteles, és egy fuvarozás keretében ugyanazon címzett részére fuvarozott termékek tömege az 500 kg-ot vagy az adó nélküli ellenértéke az 1 millió forintot meghaladja.
    Azt, hogy mi minősül kockázatos élelmiszernek, illetve egyéb kockázatos terméknek az 51/2014. (XII.31.) NGM rendelet mellékletei határozzák meg.
    Mentesül továbbá a bejelentési kötelezettség alól az adózó, ha az általa feladott vagy részére ugyanazon útdíjköteles gépjárművel egy fuvarozás keretében szállítandó nem kockázatos termékek tömege a 2500 kg-ot vagy az adó nélküli értéke a 2 millió forintot nem haladja meg.
    Az EKAER szám megadása (képzése) az adózó bejelentése alapján történik. A bejelentést a NAV-hoz kell megtenni a fuvarozás megkezdése előtt az adózás rendjéről szóló törvény 11. számú melléklete szerinti adattartalommal.
    Az EU más tagállamában található feladási helyről Magyarország területén található átvételi címre történő árufuvarozás esetén a címzett, míg Magyarország területéről az EU más tagállamában található helyre történő fuvarozás esetén a feladó jelenti be az adatokat és igényli az EKAER számot.
    Belföldi feladási címről belföldi átvételi címre történő közúti fuvarozással járó, első belföldi adóköteles - nem közvetlenül végfelhasználó részére történő - termékértékesítés esetén a feladó teszi a bejelentést.
    Kockázatos termék esetén további feltétel a kockázati biztosíték nyújtása is, melynek részletes szabályai szintén a 11. sz. mellékletben találhatóak. Mentesül a biztosíték adási kötelezettség alól az az adózó, aki a minősített adózói adatbázisban szerepel, vagy legalább 2 éve működik és szerepel a köztartozásmentes adózói adatbázisban.
    A bejelentési kötelezettség elmulasztása esetén a termék vagy annak be nem jelentett része igazolatlan eredetűnek minősül, és az állami adó- és vámhatóság az adózó terhére az igazolatlan eredetű áru értékének 40 százalékáig terjedő mulasztási bírságot szabhat ki.
  •  
  • Élelmiszer-értékesítést végző kezelőszemélyzet nélküli automata berendezések bejelentése: az üzemeltetést végző adózó köteles megtenni a bejelentést az értékesítés megkezdését megelőző nappal. A megszűnést, vagy változást is be kell jelenteni. A január 1. előtt üzembe helyezett berendezéseket 2015. március 31-ig kell bejelenteni. A bejelentés igazgatási szolgáltatási díja 30.000 Ft automatánként.
  •  
  • Fokozott adóhatósági felügyelet alatt álló adózók: az adóhatóság már nem kötelezheti ezeket az adózókat arra, hogy adóbevallásaikat, nyilatkozataikat adótanácsadóval, adószakértővel vagy okleveles adószakértővel ellenjegyeztessék.
  •  
  • Vevő adószámának feltüntetése a számlán: 2015-től a vevő adószámát minden olyan számlán kötelező feltüntetni, melynek ÁFA tartalma az 1 millió forintot eléri. Ezekről a számlákról mind az eladónak, mind a vevőnek tételes összesítő jelentést kell a NAV felé készíteni (korábban 2 millió Ft ÁFA tartalomtól kellett). Vevőként akkor is kell összesítő jelentést tenni, ha ugyanabban az adómegállapítási időszakban ugyanattól a szállítótól származó beszerzések együttes ÁFA tartalma eléri az 1 millió forintot.
  •  
  • Hatósági eljárás akadályoztatása: a magánszemély adózó 200 ezer forintig, más adózó 500 ezer forintig terjedő mulasztási bírsággal sújtható hatósági eljárás akadályoztatása esetén is (korábban csak ellenőrzés, üzletlezárás és végrehajtás akadályoztatása esetére vonatkozott a bírság). Ismételt elkövetés esetén magánszemély adózóra 500 ezer forintig, más adózó esetén 1 millió forintig terjedő bírság is kiszabható.
  •  
  • Kapcsolt vállalkozás: 2015. január 1-től kapcsolt vállalkozásnak minősül az adózó és más személy, ha köztük az ügyvezetés egyezőségére tekintettel az üzleti és pénzügyi politikára vonatkozó döntő befolyásgyakorlás valósul meg. Ez egyben azt is jelenti, hogy ez esetben 15 napon belül jelenteni kell a kapcsolt vállalkozási jogviszonyt a NAV felé, ha a felek szerződéses kapcsolatba lépnek egymással.
  •  
  • Újonnan alakult adózók ÁFA bevallási gyakorisága: havonta kell bevallást benyújtania a jogelőd nélkül alakult adózónak az ÁFA hatálya alá való bejelentkezés évében és az azt követő évben.

 

 

Személyi jövedelemadó törvény 2015. évi változásai (a teljesség igénye nélkül)
(2014. december)
  • Első házasok kedvezménye: olyan párok részére, ahol legalább az egyik fél első házasságát köti. A házasságkötés hónapját követő hónaptól 24 hónapon keresztül, de legfeljebb a családi kedvezményre való jogosultság megnyíltáig, együttesen havi 31.250 Ft adóalap csökkentés, mely 5000 forint, mely adócsökkenést eredményez. A kedvezmény egymás között megosztható, a megosztás mikéntjéről és mértékéről egymás adóbevallásában nyilatkozni kell. Már az adóelőleg levonásánál is figyelembe vehető.
  • Családi kedvezmény: 2016-tól fokozatosan kerül növelésre a két eltartottat nevelők esetén. A jelenlegi 62.500 Ft adóalap csökkentő kedvezmény évente 15.625 Ft-tal emelkedik, melynek eredményeként 2019-re 125.000 Ft-ra nő. (A jelenlegi 10.000 Ft-os adókedvezmény 2019-re 20.000 Ft-ra emelkedik havonta.) 2015-től a kedvezmény nem csak a munkáltató, hanem a kifizető általi rendszeres juttatás (pl. tartós megbízás) esetén is érvényesíthető (a családi járulékkedvezmény is) nyilatkozat esetén. 2015-től csak az eltartottak, kedvezményezett eltartottak adóazonosító jelének közlése esetén érvényesíthető a családi kedvezmény. Ez utóbbi rendelkezést a 2015. december 31-ét követően megtett nyilatkozatok, illetve a 2015. évre vonatkozó bevallások, munkáltatói adómegállapítások esetében kell alkalmazni.
  • Béren kívüli juttatások, egyes meghatározott juttatások: 200.000 Ft éves keretösszegig adhatóak a korábbi 35,7 %-os (az alap 1,19-szerese után 16 % SZJA és 14 % EHO) közteher megfizetése mellett a "klasszikus" béren kívüli juttatások (Erzsébet utalvány, iskolakezdési támogatás, Széchenyi pihenőkártyára utalt támogatás, önkéntes kölcsönös biztosítópénztárba vagy foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézményhez utalt munkáltatói hozzájárulás). 35,7 %-os közteherrel adható további 250.000 Ft-ig a SZÉP kártyára utalt munkáltatói támogatás (szállás, vendéglátás, szabadidő). A 450.000 Ft-os keretösszeg teljes egészében is nyújtható SZÉP kártya keretében. Egyes meghatározott juttatásnak minősül, és 51,17 % (az alap 1,19-szerese után 16 % SZJA és 27 % EHO) közteher terheli azokat a juttatásokat, melyek egyedileg a saját értékhatárukat, vagy összesítve az előbbi értékhatárokat meghaladják. Ha a foglalkoztatás csak az év egy részében áll fenn akkor az éves keretösszegeket is arányosítani kell a napokra. A közterheket a juttatás hónapjára kell megállapítani és bevallani, értékhatár feletti juttatás esetén is arra a hónapra, melyben először az értékhatárt túllépték. Ha a magánszemély jogviszonya úgy szűnik meg, hogy az arányosan járó keretösszeget túllépte, akkor a közterheket a megszűnés hónapjára meg kell állapítani.
  • Lakáscélú munkáltatói támogatás: évközi változás volt, 2014. január 1-től alkalmazhatóan adómentes juttatásnak minősül a munkáltató által adott támogatás akkor is, ha pénzügyi vállalkozástól felvett lakáscélú hitel törlesztésére fordítják. Akkor is adható adómentesen, ha a lakás, melyhez a hitel törlesztése kapcsolódik már nincs a munkavállaló tulajdonában, de a hitel törlesztése még őt terheli. 2015. január 1-től lakáscélú felhasználásnak minősül a 2001/12. sz. kormányrendelet szerinti akadálymentesítés is. Nem keletkezik kamatkedvezményből származó jövedelem, ha a munkáltató akadálymentesítésre ad visszatérítendő kölcsönt.
  • Jövedelem-(nyereség-)minimum: alkalmazásakor csökkentő tételként nem vehető figyelembe az eladott áruk beszerzési értéke és az eladott közvetített szolgáltatások értéke (tehát adóalap a teljes bevétel 2 %-a). A korábbi évekhez hasonlóan akkor kell alkalmazni, ha az egyéni vállalkozó adózás előtti eredménye, vagy az adóalapja közül a nagyobb érték nem éri el az összes bevétel 2 %-át, és nem tesz nyilatkozatot az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény szerint.
  • Elhatárolható veszteség: csak a keletkezését követő 5 évben lehet veszteséget elhatárolni. A 2014-ig keletkezett, és nem érvényesített elhatárolható veszteség a keletkezése évének szabályai szerint határolható el, de legkésőbb a 2025. adóévben.
  • Kiküldetési rendelvény: megfelelő az elektronikus úton előállított bizonylat is, ha azt a digitális archiválás szabályairól szóló jogszabály rendelkezéseit is figyelembe vevő, zárt rendszerben kezelik és tárolják.

 

 

EVA törvény 2015. évi változásai (a teljesség igénye nélkül)
(2014. december)
  • Az EVA szerinti adózás az egyéb feltételek megléte mellett akkor választható, ha az adóalanynak a bejelentés időpontjában nincs 1.000 Ft-ot meghaladó nyilvántartott adótartozása (korábban 1 Ft-os adótartozás is kizáró ok volt).
  • Ha a kkt, bt illetve egyéni cég a KIVA hatálya alól átlép az EVA törvény hatálya alá, akkor meg kell állapítania (és a KIVA bevallásában be kell vallania) az osztalék utáni adót kiváltó 16 %-os adót (korábban csak a TAO-ból átlépőkre tartalmazta ezt a törvény).
  • 2014. március 15-től nem csak a kapott kártérítés, kártalanítás, hanem a jogerős bírósági végzés, illetve hatósági határozat alapján kapott sérelemdíj is csökkenti az EVA alapját.

 

 

KATA törvény 2015. évi változásai (a teljesség igénye nélkül)
(2014. december)
  • Megszűnik az adóalanyiság az adóalanyiság megszűnéséről rendelkező határozat jogerőre emelkedésének napját magában foglaló hónap utolsó napjával, ha a kisadózó vállalkozás állami adóhatóságnál nyilvántartott, végrehajtható, nettó módon számított adótartozása a naptári év utolsó napján meghaladja a 100 ezer forintot. (Korábban a naptári negyedév utolsó napján fennálló adótartozás miatt szűnt meg az adóalanyiság a naptári negyedév utolsó napjával.)
  • TAJ szám bejelentése: az adóalanyiság választásával egyidejűleg a kisadózó TAJ számát is be kell jelenteni, és nyilatkoznia kell arról is, hogy biztosítása a kisadózónkénti biztosítással jön-e létre.
  • Nem kell havonta megismételni a bejelentést azokban az esetekben, amikor az egyéni vállalkozó szünetelteti tevékenységét. Ez esetben az adóhatóság hivatalból módosítja az adókötelezettséget.
  • Osztaléknak minősüla kisadózó vállalkozás nyereségéből a kisadózóként be nem jelentett tagjának juttatott összeg (ez korábban egyéb jövedelemnek minősült).

 

 

KIVA törvény 2015. évi változásai (a teljesség igénye nélkül)
(2014. december)
  • Megszűnik az adóalanyiság az adóalanyiság választására jogosító bevételi értékhatár negyedév első napján történő meghaladása esetén, a túllépést megelőző nappal (korábban az értékhatár meghaladásának hónapját megelőző hónap utolsó napjával szűnt meg).
  • Megszűnik az adóalanyiság az adóalany egyesülését, szétválását megelőző nappal is.
  • A KIVA alanyiság megszűnésétől számított 24 hónapban az adóalanyiság ismételten nem választható.
  • Megszűnt a havi kötelezettség, 2015-tól minden KIVA alany egységesen negyedévente teljesíti adó-bevallási és befizetési kötelezettségét.
  • Nem kell megnövelni a pénzforgalmi szemléletű eredményt az adóalanyiságot megelőző időszakra megállapított, az adóalanyiság időszaka alatt teljesített ÁFA fizetési kötelezettséggel.

 

 

Lakáscélú hitel törlesztéséhez nyújtott munkáltatói támogatás
(2014. október)
2014. január 1-től a munkáltató SZJA mentes támogatást nyújthat munkavállalója részére a hitelintézettől vagy korábbi munkáltatójától felvett lakáscélú hitelének visszafizetéséhez, vagy törlesztéséhez. Erre az SZJA törvény 1. sz. mellékletének 2.7 pontja ad lehetőséget. A feltételeket és az eljárás rendjét az SZJA törvény 1. sz. mellékletének 9.3 pontja valamint a 15/2014. (IV.3.) NGM rendelet szabályozza.
Fentiek értelmében a támogatás a vételár, a teljes építési költség vagy a korszerűsítés költségének 30 %-áig, de több munkáltató esetén is a folyósítás évét megelőző négy évben ilyenként folyósított összegekkel együtt legfeljebb 5 millió forintig terjedő összegben nyújtható, feltéve, hogy a lakás szobaszáma nem haladja meg a lakáscélú állami támogatásokról szóló 12/2001. (I.31.) kormányrendeletben meghatározott méltányolható lakásigényt. További feltétel, hogy a támogatás nyújtása hitelintézet, vagy kincstár útján történjen.
A támogatás adható a fennálló hitel egészének vagy egy részének egyösszegű átvállalásával/törlesztésével, vagy a havi törlesztő részletek fizetésével.
Fontos kiemelni, hogy csak munkavállaló részére adható. Nem kötelező minden munkavállaló részére elérhetővé tenni, de az adókockázat vagy esetleges későbbi munkaügyi viták elkerülése érdekében célszerű belső szabályzatban lefektetni a kritériumokat, a hozzájutás feltételeit.
Adókockázatot jelenthet a nem konkrét, behatárolható ismérvek alapján, csak egyes munkavállalóknak nyújtott támogatás, vagy ha azt olyan alkalmazott részére nyújtják, aki egyben tulajdonosa is a vállalkozásnak.
A folyósítással kapcsolatos részletesebb feltételeket és az eljárási rendet az alábbi, NAV által közzétett linken lehet elérni: http://www.nav.gov.hu/nav/ado/szja/tajekoztato_140530.html

 

 

Saját tevékenységi körben végzett kutatás-fejlesztési (K + F) tevékenységgel kapcsolatos társasági adó kedvezmény
(2014. október)
A kutatás-fejlesztési (K + F) tevékenység magában foglalja az alapkutatást, az alkalmazott kutatást és a kísérleti fejlesztést. Végzése esetén a társasági adóban érvényesíthető kedvezmények:
  • A K + F tevékenység elszámolt közvetlen költségének megfelelő összegű adóalap csökkentési kedvezmény a TAO törvény 7. § (1) bekezdés t) pontja szerint
  • A K + F tevékenység elszámolt közvetlen költsége háromszorosának (legfeljebb 50 millió forintnak) megfelelő összegű adóalap csökkentési kedvezmény a felsőoktatási intézménnyel, Magyar Tudományos Akadémiával, központi költségvetési szervként működő kutatóintézettel, vagy többségi állami tulajdonban lévő kutatóintézettel közösen végzett K + F tevékenység esetén a TAO törvény 7. § (17) bekezdésében foglaltak szerint
  • Fejlesztési adókedvezmény, mely legfeljebb a számított adó 80 %-áig érvényesíthető a jelenértéken legalább 100 millió forint értékű, az alapkutatást, az alkalmazott kutatást vagy a kísérleti fejlesztést szolgáló beruházás esetén a TAO törvény 22/B § (1) bekezdés f) pontja értelmében.
Nem érvényesíthető az 1-2. pontok szerinti adóalap csökkentő kedvezmény a belföldi illetőségű adózótól, a külföldi vállalkozó belföldi telephelyétől, vagy az SZJA törvény szerinti egyéni vállalkozótól közvetlenül vagy közvetve igénybe vett K + F szolgáltatás ellenértéke után, valamint a K + F tevékenységre tekintettel az adóhatóságtól igényelt, vagy kapott támogatásnak megfelelő összeg erejéig. A TAO törvény ide vonatkozó rendelkezései:
     
  • 7. § (1) Az adózás előtti eredményt csökkenti:
  • ...
  • t) a (17)-(18) bekezdésben foglaltakra is figyelemmel az adózó saját tevékenységi körében végzett alapkutatás, alkalmazott kutatás, kísérleti fejlesztés közvetlen költsége (ide nem értve a belföldi illetőségű adózótól, a külföldi vállalkozó belföldi telephelyétől vagy a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti egyéni vállalkozótól közvetlenül vagy közvetve igénybe vett kutatási és kísérleti fejlesztési szolgáltatás ellenértéke alapján elszámolt közvetlen költséget) a felmerülés adóévében, vagy - az adózó választása szerint, ha a költséget kísérleti fejlesztés aktivált értékeként (szellemi termékként) állományba veszi - legfeljebb az elszámolt értékcsökkenés összegéig az értékcsökkenés elszámolásának adóévében; az adózó nem csökkentheti az adózás előtti eredményt az említett költségből (ráfordításból) a fejlesztés céljára vagy a tevékenység költségei (ráfordításai) ellentételezésére a mérlegkészítés napjáig az adóhatóságtól igényelt, vagy az adóévben - visszafizetési kötelezettség nélkül - kapott támogatás, juttatás összegével, illetve - ha él a választási lehetőséggel - a támogatás, juttatás alapján az adóévi adózás előtti eredménye javára elszámolt bevétellel,
  • ...
  • (17) A felsőoktatási intézmény, a Magyar Tudományos Akadémia, a központi költségvetési szervként működő kutatóintézet, továbbá bármelyikük által vagy közösen alapított kutatóintézet, kutatóhely, valamint a közvetlenül vagy közvetve többségi állami tulajdonban lévő gazdasági társaság formájában működő kutatóintézet és az adózó által írásban kötött szerződés alapján közösen végzett alapkutatás, alkalmazott kutatás vagy kísérleti fejlesztés esetén az adózó az (1) bekezdés t) pontjában foglaltak alkalmazásakor az ott meghatározott összeg háromszorosát, legfeljebb 50 millió forintot vehet figyelembe, amelynek a 19. § (1) bekezdése szerinti adókulccsal számított értéke az állami támogatásokra vonatkozó rendelkezések alkalmazásában az adóévben igénybe vett csekély összegű (de minimis) támogatásnak minősül. E rendelkezésben foglaltakat az Európai Unió tagállamának vagy az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes államnak a megfelelő szervezetére is alkalmazni kell.
  •  
  • (18) Az (1) bekezdés t) pontjában foglaltak az igénybe vett kutatási és kísérleti fejlesztési szolgáltatásra a megrendelőnél akkor alkalmazhatóak, ha a szolgáltatást nyújtó a megrendelőnek nyilatkozik arról, hogy a szolgáltatást nem belföldi illetőségű adózótól, külföldi vállalkozó belföldi telephelyétől vagy a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti egyéni vállalkozótól megrendelt kutatási és kísérleti fejlesztési szolgáltatás igénybevételével teljesítette
Azt, hogy mi minősül alapkutatásnak, alkalmazott kutatásnak, vagy kísérleti fejlesztésnek, a kutatás-fejlesztésről és a technológiai innovációról szóló 2004. évi CXXXIV. törvény (Innovációs tv.) szabályozza. Ennek értelmében:
  • 2 alapkutatás: kísérleti vagy elméleti munka, amelyet elsősorban a jelenségek vagy megfigyelhető tények hátterével kapcsolatos új ismeretek megszerzésének érdekében folytatnak, anélkül, hogy kilátásba helyeznék azok gyakorlati alkalmazását vagy felhasználását;
  • 3 alkalmazott kutatás: tervezett kutatás vagy kritikus vizsgálat, amelynek célja új ismeretek és szakértelem megszerzése új termékek, eljárások vagy szolgáltatások kifejlesztéséhez, vagy a létező termékek, eljárások vagy szolgáltatások jelentős mértékű fejlesztésének elősegítéséhez. Magában foglalja az alkalmazott kutatáshoz - különösen a generikus technológiák ellenőrzéséhez - szükséges komplex rendszerek összetevőinek létrehozását is, a prototípusok kivételével;
  • 4 kísérleti fejlesztés: a meglévő tudományos, technológiai, üzleti és egyéb, vonatkozó ismeretek és szakértelem megszerzése, összesítése, megosztása és felhasználása új, módosított vagy javított termékek, eljárások vagy szolgáltatások terveinek és szabályainak létrehozása vagy megtervezése céljából. Kísérleti fejlesztésnek minősülhetnek:
    • az új termékek, eljárások és szolgáltatások fogalmi meghatározását, megtervezését és dokumentálását célzó tevékenységek;
    • colyan tevékenységek melyek magukban foglalják tervezetek, tervrajzok, tervek és egyéb dokumentációk előállítását is, feltéve, hogy azokat nem kereskedelmi felhasználásra szánják;
    • a kereskedelmi felhasználásra nem kerülő prototípusok elkészítése;
    • a kereskedelmileg felhasználható prototípusok és kísérleti projektek kifejlesztése abban az esetben, ha a prototípus szükségszerűen maga a kereskedelmi végtermék, és előállítása túlságosan költséges ahhoz, hogy az kizárólag demonstrációs és hitelesítési céllal történjen;
    • a termékek, eljárások és szolgáltatások kísérleti gyártása és tesztelése, feltéve hogy azokat nem lehet felhasználni vagy átalakítani úgy, hogy azok ipari alkalmazásokban vagy kereskedelmileg hasznosíthatóak legyenek.
A kísérleti fejlesztésbe még akkor sem tartoznak bele azok a szokásos, időszakos vagy rutinszerű változtatások, amelyeket termékeken, gyártósorokon, előállítási eljárásokon, létező szolgáltatásokon és egyéb folyamatban lévő műveleteken végeznek, ha e változtatások fejlesztésnek minősülnek, illetve ha e változtatások az adott termék, eljárás, folyamat vagy szolgáltatás fejlődését is eredményezik;
Annak megítélése, hogy egy tevékenység, projekt K + F tevékenységnek minősül-e, adott esetben nehézkes vagy vitatható is lehet, mely így jelentős adókockázatot hordoz magában. 2012-től van lehetőség minősítést kérni a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalától annak érdekében, hogy a konkrét, végezni kívánt tevékenység megfelel-e a törvény által előírt kritériumoknak. Amennyiben a SzTNH a tevékenységet/projektet az innovációs törvény szerinti K+F tevékenységnek minősíti, úgy ezt a NAV is köteles elfogadni az adókedvezmény igénybevétele szempontjából. (A minősítés csak változatlan tényállás esetén bír kötelező erővel, ezért érdemes a kérelemben a minősítendő projektet úgy meghatározni, ahogy az várhatóan megvalósul a valóságban.)
Adóalap csökkentésként csakis a projekttel kapcsolatban felmerült közvetlen költségek vehetőek figyelembe. Élőmunka esetén olyan nyilvántartást kell vezetni, melyből egyértelműen megállapítható, hogy melyik ember, hány órában végzett K+F projekttel kapcsolatos tevékenységet.
 
Sem a társasági adó, sem az innovációs törvény nem tartalmaz külön értelmező rendelkezést a közvetlen költségek meghatározására. Az adóalap-kedvezmény igénybevételéhez viszont szükséges, hogy a K+F közvetlen költségei el legyenek különítve a közvetett költségektől.
A közvetlen költségekről jellemzően már a felmerüléskor megállapítható, hogy mely projekttel kapcsolatban merülnek fel. A közvetett költségről felmerüléskor általában nem állapítható meg, hogy azok milyen tevékenységhez, termékhez milyen mértékben kapcsolódnak, ezért azok jellemzően csak utólag, megfelelő mutatók és számítások segítségével oszthatóak fel. Közvetlen költségek közé sorolható minden olyan, a kutatás-fejlesztés érdekében felmerül költség, amely
  • az eszköz, termék előállítása, üzembe helyezése, bővítése, rendeltetésének megváltoztatása, átalakítása, eredeti állagának helyreállítása során közvetlenül felmerültek,
  • az előállítással bizonyíthatóan szoros kapcsolatban voltak, illetve
  • az eszközre, termékre megfelelő mutatók, jellemzők segítségével elszámolhatóak.
  Közvetlen költségek jellemzően:
  • a K+F tevékenységet végző munkaerő közvetlen bére, a közvetlen bérek bérpótlékai, a bérek járulékai (bizonylata a munkaidő-nyilvántartás, illetve a számításokat tartalmazó munkalapok, táblázatok, bérszámfejtések)
  • a K+F tevékenységhez közvetlenül vásárolt és felhasznált anyagok bekerülési értéke
  • a kutatás-fejlesztési tevékenység során elhasználódó eszközök, az adott kutatás-fejlesztési feladat érdekében beszerzett vagy előállított eszközök, valamint a kísérleti fejlesztés során átalakított eszközök bekerülési értéke
  • a K+F tevékenység végzéséhez bérbe vett eszközök, műszerek bérleti díjai
  • a kutatás-fejlesztéshez közvetlenül kapcsolódó tanácsadói díjak
  • szakértői díjak, valamint azok járulékai
  • a K+F tevékenységhez közvetlenül igénybe vett egyéb idegen szolgáltatások értéke
  • a K+F tevékenységhez használt tárgyi eszközök, immateriális javak tárgyidőszaki értékcsökkenési leírása, ha egyértelműen igazolható a K+F tevékenységgel kapcsolatos használat ténye és mértéke
  • a K+F tevékenységhez közvetlenül vásárolt és használt szabadalom, licenc díj, know-how, szolgálati találmány ellenértékei
  Csökkenti a közvetlen saját költséget
  • a kutatás, a kísérleti fejlesztés során visszanyert hulladékok (például lecserélt alkatrész) illetve haszonanyagok értéke,
  • a K+F tevékenység során előállított és továbbfelhasználás vagy értékesítés céljából készletre vett termékek, valamint a tárgyi eszközként, szellemi termékként használatba vett (aktivált) termékek közvetlen önköltsége.
  Nem lehet K + F közvetlen költségei között kimutatni
  • a kutatás, a kísérleti-fejlesztés fogalmi körébe tartozó olyan költségeket, amelyek közvetlenül nem számolhatók el, és megfelelő mutatók, jellemzők hiányában a K + F tevékenységre jutó értékük sem állapítható meg (közvetett költségek),
  • K+F tevékenységnek nem minősülő, a K + F fogalmi körébe nem tartozó munkák költségeit,
  • marketingköltségeket.
  Az iparűzési adó alapja is csökkentő a K + F tevékenység adóévben elszámolt közvetlen költségeivel.

 

 

Reklámadóval kapcsolatos tudnivalók
(2014. augusztus)
A NAV által kiadott, a reklámadó legfontosabb szabályait tartalmazó információs füzet az alábbi linken érhető el: http://nav.gov.hu//data/cms339918/66._Informacios_fuzet___A_reklamado_legfontosabb_szabalyai_20140815_jovahagyott.pdf

 

 

Korábbi években jóváhagyott osztalék elengedése
(2014. augusztus)
Amennyiben a társaság a korábbi évek beszámolói alapján jóváhagyott osztalékot nem tudja kifizetni (mert pl. végelszámolással meg kíván szűnni, vagy a hosszabb ideje fennálló veszteséges gazdálkodás, ill. likviditási problémák miatt nincs sok esély az osztalékok kifizetésére), akkor felmerülhet a tagok részéről a korábbi osztalékok elengedése. Az elengedett osztalékot a társaságnak a rendkívüli bevételek között kell szerepeltetni, mellyel a társasági adó alapja a 29/Q § értelmében csökkenthető. Ha az osztalékot elengedő tag maga is alanya a társasági adónak, akkor az elengedett összeget a rendkívüli ráfordítások között kell szerepeltetnie, mellyel fenti törvényhely értelmében nem kell a társasági adó alapját megnövelnie. 2014. január 1-től nem kell ajándékozási illetéket fizetni az osztalékra vonatkozó követelés elengedése esetén.

 

 

2014. július 1-től változtak a számla, nyugta adóigazgatási azonosításáról szóló jogszabályok
(2014. július)
2014. július 1-től hatályát vesztette a számla, egyszerűsített számla és nyugta adóigazgatósági azonosításáról, valamint a nyugta adását biztosító pénztárgép és taxaméter alkalmazásáról szóló többször módosított 24/1995. (XI.22.) PM rendelet. Helyette új rendelet lépett hatályba, melynek száma: 23/2014. (VI.30.) NGM rendelet, megjelent a Magyar Közlöny 2014. június 30.-ai 89. számában. Hatályos 2014. július 1-től (!).
Az előnyomott (vásárolt) számlákkal és nyugtákkal kapcsolatos jogszabályok alapvetően nem változtak.
Változtak viszont a számítógépes programmal kiállított számlákkal kapcsolatos szabályok. A rendelet hatályba lépésétől számlázó programot kizárólag adóalanyok részére lehet értékesíteni. A program értékesítőjének nyilvántartást kell vezetnie, melyben rögzítenie kell, hogy milyen programot (névvel, egyedi azonosítóval kell rendelkeznie), mikor, kinek értékesített. A számlázó program felhasználói dokumentációját a vevő (program használója) a számlázó programmal kibocsátott számlában áthárított adó megállapításához való jog elévüléséig köteles megőrizni. Az adóalanyt (a számlázó program megvásárlóját) a beszerzéssel valamint a használatból történő kivonással kapcsolatban 30 napon belül bejelentési kötelezettség terheli a NAV felé. A 2014. július 1. előtt beszerzett (és 2014. október 1. napján még használatban lévő) programokkal kapcsolatban a bejelentést 2014. november 15-ig kell megtenni.

 

 

Az ún. "időszakos elszámolású ügyletek" (ÁFA tv. 58. §) kezelése az ÁFÁ-ban 2014. július 1-től
(2014. június)
A parlament 2014. június 23-i ülésnapján elfogadta a T/168 sz. törvényjavaslatot. Ennek értelmében mégsem változnak meg 2014. július 1-től az ÁFA tv. 58. §-a alá tartozó ügyletek teljesítési időpontjának meghatározására vonatkozó szabályok.
Fentiek következtében azon ügyletek (termék értékesítése illetve szolgáltatás nyújtása) esetében, melyeknél a felek időszakonként számolnak el, vagy az ellenértéket meghatározott időszakra állapítják meg, továbbra is az ellenérték megfizetésének esedékessége minősül a teljesítés időpontjának. A korábban megfogalmazott (a mostani törvényjavaslattal elodázott) módosítás várhatóan 2015. január 1-től lesz hatályos.
Mellékesen meg kívánom jegyezni, hogy az elfogadott törvényjavaslat 2014. június 30.-án még nem jelent meg a hivatalos Magyar Közlönyben.

 

 

Behajthatatlan követelés, elengedett követelés, követelések értékvesztése, ezek hatása a társasági adó alapjára.
(2014. május)
A számviteli törvény értelmében behajthatatlan az a követelés (3. § (4) 10.)
  • amelyre a végrehajtás során nincs fedezet, vagy a talált fedezet a követelést csak részben fedezi
  • amelyet a hitelező a csődeljárás, felszámolási eljárás során egyezségi megállapodás keretében elengedett
  • amelyre a felszámoló által adott írásbeli igazolás szerint nincs fedezet
  • amelyre a vagyonfelosztási javaslat által átvett eszköz nem nyújt fedezetet
  • amelyet eredményesen nem lehet érvényesíteni (mert pl. magas a behajtással járó költség, adós nem lelhető fel, és felkutatása igazoltan nem járt eredménnyel)
  • amelyet bíróság előtt nem lehet érvényesíteni
  • amely a hatályos jogszabályok alapján elévült
A behajthatatlanság tényét és mértékét bizonyítani kell. A behajthatatlan követeléseket egyéb ráfordításként kell elszámolni.  
A társasági adó törvény részben tágabban értelmezi a behajthatatlan követelést. A 4. § 4/ a. értelmében behajthatatlan követelés a számviteli törvény rendszerében behajthatatlan követelés, valamint azon követelések bekerülési értékének 20 %-a, melyet a fizetési határidőt követő 365 napon belül nem egyenlítettek ki (kivéve, ha a követelés elévült vagy bíróság előtt nem érvényesíthető).
A 7. § (1) n) értelmében a követelés bekerülési értékéből a behajthatatlanná vált rész (de legfeljebb a nyilvántartott értékvesztés) csökkenti az adóalapot. A 4. § 26. értelmében nyilvántartott értékvesztés a számviteli előírások alapján elszámolt és adózás előtti eredménynövelésként figyelembe vett értékvesztés összege csökkentve az adózás előtti eredmény csökkentéseként (nem csak értékvesztés címén) számításba vett összeggel.
A társasági adó törvény 8. § (1) d) értelmében (hivatkozva a 3. sz. mellékletben foglaltakra) minden esetben növelni kell az adó alapját a költségként, ráfordításként elszámolt, vagy az adóalap csökkentéseként figyelembe vett összeggel, ha a behajthatatlanság oka elévülés vagy mert a követelés bíróság előtt nem érvényesíthető.
 
Gyakori hiba behajthatatlanná vált követelés kivezetésekor, hogy kivezetéskor a korábbi években elszámolt értékvesztést visszaírják (T 315 – K 96), majd a követelés eredeti bekerülési értékét vezetik ki az egyéb ráfordításokkal szemben.
A számviteli törvény értelmében a korábban elszámolt értékvesztést akkor kell visszaírni, ha a követelés várhatóan megtérülő összege jelentősen meghaladja a követelés könyv szerinti (tehát a korábban elszámolt értékvesztéssel csökkentett) értékét. Ennek megfelelően a követelés behajthatatlanná válásakor alapesetben az értékvesztés összegét kell összevezetni a követelés eredeti bekerülési összegével (T 315 – K 311), majd a különbözetet (311 egyenlegét) kell kivezetni az egyéb ráfordításokkal szemben (T 86 – K 311).  
Elengedett követelésről akkor beszélünk, ha a követelést úgy vezetem ki, hogy a fent felsorolt behajthatatlansági kritériumok egyike sem teljesül (nincs végrehajtás, csőd vagy felszámolás, nem évült el....)
Az elengedett követelés könyv szerinti értékét rendkívüli ráfordításként kell elszámolni. Az ilyen módon kivezetett összegekkel a társasági adó törvény 8. § (1) h) értelmében alap esetben növelni kell az adóalapot. Ez alól kivételt képez, ha
  • a követelés elengedése magánszemély javára történi, vagy
  • az adózó olyan külföldi személlyel, vagy magánszemélynek nem minősülő belföldi személlyel szemben fennálló követelését engedi el, amellyel kapcsolt vállalkozási viszonyban nem áll.
Tehát csak akkor kell adóalapot növelni, ha magánszemélynek nem minősülő kapcsolt vállalkozás követelése kerül elengedésre.  
Követelések esetében értékvesztés elszámolására akkor kerülhet sor, ha a követelést még nem minősíthetjük behajthatatlannak, de annak teljes mértékben történő kiegyenlítése már nem vehető biztosra. Értékét a vevő, az adós minősítése alapján kell meghatározni a mérlegkészítés időpontjáig pénzügyileg nem rendezett követelésekre akkor, ha a követelés könyv szerinti értéke és a várhatóan megtérülő összege közötti – veszteség jellegű – különbözet tartósnak mutatkozik és jelentős összegű.
Az elszámolt értékvesztéssel a társasági adó alapját növelni kell.
Amennyiben az értékvesztés oka és mértéke már nem áll fenn (a vevő, az adós minősítése alapján a követelés várhatóan megtérülő összege jelentősen meghaladja a követelés könyv szerinti – azaz a korábbi értékvesztéssel csökkentett – értékét, akkor a korábban elszámolt értékvesztést visszaírással csökkenteni kell.
A visszaírt értékvesztéssel a társasági adó alapját csökkenteni kell.
Az elszámolt értékvesztés egyéb ráfordításnak, annak visszaírása egyéb bevételnek minősül.

 

 

Iparűzési adó alapjának meghatározása kapcsolt vállalkozások esetén
(2014. május)
Abban az esetben, ha a vállalkozásnál az eladott áruk beszerzési értékének és a közvetített szolgáltatások értékének együttes összege meghaladja a nettó árbevétel 50 %-át, az adóalanynak az adó alapját a társasági adó törvény szerinti kapcsolt vállalkozásainak összes nettó árbevétele és összes nettó árbevétel-csökkentő ráfordítása alapján kell megállapítania. A kapcsolt vállalkozások közül azokat kell az adóalap közös meghatározásába bevonni, melyeknél szintén meghaladja a nettó árbevétel 50 %-át az eladott áruk beszerzési értékének és a közvetített szolgáltatások értékének együttes összege. Az adóalapokat az egyes adóalanyok között a nettó árbevételüknek a kapcsolt vállalkozások összes nettó árbevételében képviselt arányaiban kell megosztani.

 

 

Pénztárgép használatára kötelezett adóalanyok számlakibocsátásához kapcsolódó adatszolgáltatási kötelezettség módosulása
(2014. 03. 06.)

Bővebben >>

 

Késedelmes fizetés esetén 40 EUR behajtási költségátalányt is kell fizetni

Bővebben >>

 

Pénztárgép használatára kötelezett adóalanyok számlakibocsátásához kapcsolódó adatszolgáltatási kötelezettség

Bővebben >>

 

Számla, nyugta kibocsátásának alapvető szabályai

Bővebben >>